Innovatív felsőoktatás

2019. február 11. - 12:58
Az egyetemi K+F kutatások további erősítését, a felsőoktatás megújítását, és a három pillérre épülő Horizont Program hatékonyabb kihasználását szorgalmazta Palkovics László miniszter a Debreceni Egyetemen tartott üzleti-befektetői fórumon.

- A versenyképes hazai tulajdonú vállalkozások gyarapítása és további fejlesztése érdekében egyetemközpontú innovációs ökoszisztémákat kell létrehozni. A Debreceni Egyetem ennek érdekében már több komoly lépést tett, illetve tervez megvalósítani – hangsúlyozta Palkovics László az intézményben rendezett üzleti-befektetői fórumon. Az innovációs és technológiai miniszter szerint ennek meghatározó elemei a fejlesztés alatt álló Science parkok – Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Zalaegerszegen, Győrben, illetve Budapesten –, amelyekben nyitott innovációs környezetet hozat létre az állam, az egyetemek, illetve a gazdasági szereplők.

A találkozón Szilvássy Zoltán rektor elmondta, hogy a Debreceni Egyetem bő egy évtizeddel ezelőtt, az elsők között alakított klasztereket több ágazatban az iparkamarával, a városi önkormányzattal és a gazdasági szereplőkkel együttműködve.

- Rádöbbentünk, hogy az egyetemi-akadémiai észjárással csak korlátozottan tudnunk a társadalom és a gazdaság számára hasznos dolgokat termelni. Ezek az együttműködések azonban néhány éven belül markáns eredményeket hoztak – tette hozzá.

A fórumon Palkovics László Gazdasági versenyképességünk – Debrecen 2030 fejlesztési terv címmel tartott mintegy másfél órás előadásában kitért arra, hogy a Horizont 2020 pályázatokból Magyarország eddig 200 millió eurót nyert el, ami a teljes összegnek mindössze a fél százaléka. Véleménye szerint  ezért lényegesen több olyan konzorciumot kell létrehozni, melyben az egyetemek, akár külföldi partnerekkel, kutatóintézetekkel és vállalatokkal együttműködve pályázhatnak európai uniós forrásokra, hiszen 2021-2027 között eddig példátlan, 100 milliárd euró pályázati forrás lesz elérhető kutatásra.

A miniszter rámutatott, hogy Magyarország a kutatás-fejlesztés terén a 22. helyet foglalja el Európában, ezért az innovációs-kutatási rendszer irányításán változtatni kell. A tárcavezető szerint szét kell választani a kutatási és az innovációs folyamatokat, utóbbira csak vállalkozások pályázhatnak. Németországhoz hasonlóan pedig növelni kell a magyar felsőoktatási intézmények K+F ráfordításainak arányát a műszaki, a természet- és az orvostudományok területén.

Palkovics László beszámolt arról, hogy Magyarország a KFI-finanszírozás területén is az utolsó negyedben foglal helyet az EU-s országok között. A felsőoktatási és a költségvetési kutatóhelyek által felhasznált K+F ráfordítások stagnálnak 2002 óta, míg a vállalati K+F kiadások dinamikusan növekednek. Ezért a minisztérium tervei szerint változik a finanszírozás struktúrájára és annak működési rendszere, elválik az innovációs és kutatási rendszer, és ezen belül a különböző támogatható módozatok is.

Európai mintára a Horizont program szerkezete három pillérre fog épülni. Az első a kiváló tudományos eredményeket elért kutatókat támogatja (például Lendület Program, Új Nemzeti Kiválósági Program), a második pillér az olyan kutatócsoportokat, klasztereket támogatja, melyek globális kihívásokra (egészség, kultúra és család, biztonságos társadalom és környezet, ipar és digitalizáció) próbálnak megoldásokat találni.  Míg a harmadik pillér a vállalati innováció területére terjed ki.

A német mintát követve elválik továbbá a felfedező és alkalmazott kutatás, valamint a gazdasági tudásszolgáltatás háttere. A párhuzamosságokat kiküszöbölve az MTA, a minisztériumok hálózata és az egyetemek között egyértelműbb feladatmegosztás jön létre.

A rendezvényen Palkovics László Debrecen 2030 – A Kárpát-medence észak-keleti régiójának központja című projekt részleteiről is tájékoztatta a térség gazdasági szakembereit, cégvezetőit.

- A program keretében 427 milliárd forint forráshoz jut a város a régió népességmegtartó erejének és versenyképességének növelésére, illetve a további – például egyetemi – fejlesztésekkel összesen csaknem 800 milliárd forintot fordíthatnak beruházásokra központi forrásból –  jelentette be a tárcavezető.

Palkovics László a projektből kiemelte a gazdasági kapcsolatok élénkítését, a közlekedésfejlesztést – nevesítve az autópálya-, illetve vasúti összeköttetést Nagyváraddal, és a debreceni repülőtér komoly nemzetközi légikikötővé bővítését –, az oktatás terén pedig a debreceni nemzetközi iskola és a német iskola kialakítását, valamint a román és az ukrán nyelvű oktatás megteremtését.

- A kormány a források biztosítása mellett a jogszabályi háttér megteremtésével és a projektmenedzsment ellátásával járul hozzá a fejlesztések sikeréhez – fűzte hozzá.

A miniszter előadásában kitért arra is, hogy a magyar gazdaság egészséges ütemben fejlődik, 850 ezerrel többen dolgoznak a gazdaságban, mint 2010-ben. Megítélése szerint további 500 ezer ember potenciálisan bevonható a foglalkoztatásba, amivel a dolgozói létszám elérné az ötmilliót, a foglalkoztatási ráta pedig – ami ma hazánkban 69,5 –, elérné a jelenlegi németországi 78,3 százalékot.

Felhívta a jelenlevő gazdasági vezetők figyelmét a nők részmunkaidőben való foglalkoztatására, amiben jelenleg Magyarország az utolsó helyen van Európában. Hozzátette: ehhez az Európában jól működő konstrukcióhoz a tárca hamarosan külön programot hirdet meg, de a vállalkozások esetében elképzelhető, hogy valamilyen ösztönzőre lesz szükség.

Palkovics László elmondta, hogy a termelékenység növelése érdekében – Magyarországon a munkaerő termelékenysége fele a németországinak – a kormány egy hónapja versenyképességi csomagot publikált. Véleménye szerint a magyarok életminőségének javításához erős magyar vállalkozásokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség.

A minisztériumi stratégiából kiemelte a Kreatív magyarok, innovatív vállalkozások programot, amely kiterjed az oktatási rendszer átalakítására, az innovációs és kutatási rendszer struktúraváltására, a kulcsiparágak – építőipar, egészségipar, élelmiszeripar és a kreatív ipar – fejlesztésére, a digitális tudatformálásra. Hozzátette, hogy egyre nő azon vállalkozások száma, amelyek jelentős kutatás-fejlesztést hoznak, a globális értékláncok a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységüket hozzák Magyarországra.

Sajtóiroda-TB/MTI


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ